Vihet lefelé és vihet felfelé.
Az egyesülő felek bemocskolhatják magukat vagy meg is tisztulhatnak.
Ha csupán testi összekapcsolódásról van szó, a viszony bonyolultsága növekszik.
Amennyiben valódi egyesülés történik, a kapcsolat egy-szerű lesz.
Magasabb létfokig tisztulni.
Az egyszerűség nem jelent tudati kényelmet. A tudat intenzívebb működése nélkül az szexualitás csak testiség marad.
Az összekapcsolódás nem történhet ugyanazon a tudatfokon, ahol a férfire és nőre szakadt ember összekapcsolódni vágyik.
A háromszög felső csúcsa magasabban van, mint a két alsó.
Ha a felek csak önmagukra figyelnek, az egyesülés látszatában távolodnak egymástól.
Ha a felek a másikra figyelnek, látszat-önmaguktól valóságosan távolodva közelednek egymás felé.
Felismerni a szexualitásban rejlő lehetőséget.
Feltenni a kérdést: milyen mértékű veszteséget jelent életutam szempontjából, ha a szexualitást csak egyszerű vágykiélésnek tartom, és nem törekszem rá, hogy értelmét megismerjem?
A kifinomultság fokozása a testiségen túlmutat.
A szexualitás, mint őszinteségi gyakorlat.
A szexualitás, mint odaadásbeli gyakorlat.

A világ jelenségeiről észlelés útján szerzünk tudomást.
Észleleteinkhez az észlelés folyamata után gondolatokat fűzünk.
Gondolataink alakítják összefüggő egésszé azt a tapasztalati halmazt, amit világnak nevezünk.

*

Ha csak észlelnénk, képtelenek lennénk a világot értelmezni és a gondolkodás által adott összefüggések nélkül nem tudnánk eligazodni az életben. "Az észlelés buta."
Ha csak észlelnénk, az élménydús tehetetlenség állapotába jutnánk.
Ha csak gondolkodnánk, gondolataink egy absztrakt térben maradnának, és nem találván kapcsolatot a világgal szintén egy életidegen tudati helyzetben rekednénk meg. "A gondolkodás vak."
Ha csak gondolkodnánk, a tevékeny szűklátókörűség lenne jellemző ránk.

*

Az észlelés mint tevékenység, befogadó jellegű. Ahhoz, hogy a világ, mint észlelet beáramolhasson tudatomba, meg kell nyitnom magam, engednem kell, hogy a "külső" "belsővé" válhasson.
A gondolkodás nem befogadni akar, hanem valamit a világhoz hozzátenni. A gondolkodás be akar hatolni a jelenségek rendszertelennek látszó összességébe és fel akarja ismerni a benne rejlő törvényszerűségeket.
A gondolkodás azt, amit "belül" "megtermelt", a világba akarja áramoltatni. Azt akarja, hogy ami addig "benső" volt "külső"-vé váljon.

*

Az észlelés értésre vágyik.
A gondolkodás látásra vágyik.

*

Az észlelés a látványhoz ért és a gondolat varázsolja el.
A gondolkodás az értéshez ért, és a látvány varázsolja el.

*

A gondolkodás és az észlelés együttes működése maga a megismerés.

*

A két tudati folyamat egyesülése a világ és az ember összekapcsolódása is egyben.

*

Az észlelés és gondolkodás kettőssége az emberi lét alapvető dualitásából ered.
A két folyamat egymás felé törekszik, egymásra vágyik.

*

Mind a két folyamat tudattartalommá válik.
Egyetlen tudat tartalmává.
Maga a tudat nincs kettészakítva, azonban, mivel teljesen azonosul a benne zajló folyamatokkal, önmagát szétszakítottságként éli át.
És nem csak a kettősség jelenti az alapvető tapasztalatot, hanem a kettősségben rejlő vágy is.
Vágy az egyesülésre.
Vágy arra, hogy a világ újra egész legyen.
Vágy arra, hogy ami addig két elkülönült entitásként volt jelen, egybekeljen és az összeolvadás révén új minőséget, új létfokot érjen el.

A szexualitás cél vagy eszköz?
Élveznünk kell csupán, vagy lehetőségként tekinthetünk rá, hogy megértsük önmagunkat, a másikat és az ember és ember közt megvalósítható szeretet fokozhatóságát?
Elegendő-e, hogy csak elfogadjuk a minket elborító vágyat, kiélve azt, vagy kereshetjük értelmét, rendeltetését is?
Nem növekedne-e életünk intenzitása beláthatatlan mértékben, ha ösztöneink feltétel nélküli követése helyett új irányú nyitottsággal fodulnánk egymás és a bennünk ajándékként megjelenő vágy felé.
A valóságnak megfelelően létezünk-e, ha nem érzünk hálát az érzékiség tapasztalása során?
Győznöm kell a vágy felett, vagy uralnom azt?
Mire tanít a vágy, mit akar közölni velem, mit közvetít lefegyverző ereje?
Hogyan növeljem figyelmem odaadottságát, amikor a másikhoz fordulok?
Lehet-e a testiségnél magasabb fokú összefonódás, ha az egyik félnek titka van?
Mit jelent két ember egyesülése a testiségen túl?
Megvalósulhat-e a tudati egyesülés?

Hogyan keressük a válaszokat? Honnan ered a vágy, és honnan jönnek a kérdéseink?
Hol van tudattartalmaink forrásvidéke?